1914 januárjában, a Nagy Háború kitörése előtt egy szenzációs bűntény tartotta izgalomban a magyarországi sajtót és közvéleményt, meggyilkolták az éjszakai élet ismert szereplőjét, a Mágnás Elza névre keresztelt Turcsányi Emíliát. A rablógyilkosság és szélesebb összefüggései az akkori visszás társadalmi viszonyokról, feszültségekről, és a nők szerepéről is mesél, a Kiscelli Múzeum külön kiállításban foglalkozik az esettel, sőt blogot is működtetnek a téma újdonságairól. A nagy hírű bűnesetnek szovátafürdői vonatkozásai is vannak, Mágnás Elza több ízben is a fürdőhelyen nyaralt szeretője, Schmidt Miksa osztrák bútorgyáros társaságában. 

A gyilkosság korabeli sajtóillusztráción (Forrás: Utazókosár blog)

Turcsányi Emília pályafutását pincérnőként kezdte, majd szerződést kapott az Olimpia Mulatóban, majd a Casino de Parisban, végül az Orfeumba került. Itt ismerkedett meg a gazdag bútorgyáros Schmidt Miksával, akinek a kitartottjaként élt pazarul berendezett budai lakásában. 1914. január 10-én reggel két kocsis találta meg térdeplő, szinte ruhátlan holttestét egy utazókosárban, kilétét csak több nap után sikerült kideríteni, ahogy azt is, hogy kik voltak gyilkosai. A nyomozás szerint a gyilkosságot Mágnás Elza szobalánya, és annak szeretője, egy péksegéd tervelte ki, és követte el, hogy megszerezzék értékes ékszergyűjteményét. A haláleset nem csak a korabeli kialakuló bulvársajtót, hanem az irodalmat is megmozgatta, Krúdy Gyula a következőképpen ír róla:

Fagyottan, unottan, haltekintettel, ajkán örökké gunyoros, elbizakodott mosollyal (mint azok a nők, akiket végül megölni szoktak a férfiak, vagy pedig magukat ölik meg értük) ült a Télikert felső végén Mágnás Elza. Aki bár egy mosónőnek volt a lánya: még műveletlenségében is oly hidegnek és előkelőnek tudta magát maszkírozni, hogy a szegény érzelmes zsidólányok, akik többnyire pénztelen pincéreknek voltak a titkos szeretői: csakhamar elnevezik vala Mágnás Elzának. Már meglátogatja őt éjszakánként az a gazdag bútorgyáros, aki perverz szenvedélyeiről volt valaha nevezetes Pesten. (Így többek között az volt a híre, hogy azokat a nőket, akik megtetszenek neki, fehér menyasszonyruhában, mirtuszkoszorúval érckoporsóba fektette, és úgy imádta őket.

A Kis Ujság címlapképe (Forrás: Kiscelli Múzeum honlapja)

A szovátafürdői vonatkozásokról a Székely Napló 1914. január 17-ei lapszáma ad tudósítást, az egész országot lázban tartó gyilkosság áldozatának szovátai nyaralásáról a lap egyik olvasója küldött tájékoztatást. Turcsányi Elza 1911-től 1913-ig minden nyarat Szovátán töltött, női betegsége miatt -melyet a holtest vizsgálatánál is kimutattak- orvosai ajánlására. Állandó vendége volt Szovátának, minden esetben Schmidt kíséretében érkezett, és az István Szállóban foglalta el kétszobás lakását, társalkodónőjével együtt. 1913-ban július elsején érkezett, és augusztus 31-én hagyta el a fürdőt, autóval. 

Sajtóillusztráció a gyilkosságról (Forrás: Kiscelli Múzeum honlapja)

Nem érintkezett, nem ismerkedett meg senkivel, ebédjét, vacsoráját is legtöbbször lakása teraszán fogyasztotta el, magányos utakon tett nagyobb sétákat, vagy csak az erkélyen heverészett. Egyetlen szórakozása volt, hogy a takarítónőjének, a fürdőszolga feleségének négy éves kisfiával játszott, aki igen sok ajándékot is kapott tőle. A vendéglistán mint "Turcsányi Emília magánzónő" szerepelt, de a fürdő vendégei jól ismerték már, s mindenki csodás drágai ékszereit, ruháit bámulta, melyeket kizárólag akkor viselt, mikor Schmidt Miksa is mellette tartózkodott, egyébként igen szerényen öltözködött. 

Mágnás Elza szállása (Képes levelezőlap, saját gyűjtemény)