Szováta Anno

...történt egy székelyföldi fürdőn.

A szovátafürdői Jézus Szíve kápolna története

2016. június 09. 10:05 - Szolláth Hunor

A fürdőhelyek szolgáltatásaihoz már igen korán hozzátartozott a hitélet igényeinek kielégítése is, ezért a fürdőtulajdonosok, fürdőigazgatók igyekeztek kápolnákat, templomokat, de legalábbis imaházakat biztosítani a vendégek számára. Ezekről nemegyszer a fürdőkalauzok is beszámolnak, megjelölve, hogy mikor kerül sor az istentiszteletre, misére. Ezek a fürdőhelyi kultuszhelyek ugyanakkor nem önálló plébániák, parókiák, hanem a település egyházaihoz tartoznak. Szovátafürdőn elsőként a görög katolikusok, majd a római katolikusok, a két világháború között pedig az ortodox felekezetűek építenek templomot, de sok adat van arról is, hogy a fürdővendégek részére a reformátusok gyakran tartanak istentiszteletet valamelyik szálló nagytermében. Jelen cikk a római katolikus hitéletet követi végig a szovátai fürdőn, a szobakápolnától az önálló épületig.

1_6.JPG

A kápolna 1939-ben. Kiss Fotográfus, Parajd (Képes levelezőlap, Saját gyűjtemény)

Szovátafürdő korai felfedezői, a mikházi ferencesek által a fürdőtelepen 1896-ban létrehozott szobakápolna korán megmutatta hiányosságait, szerény méretei miatt nem felelt meg a nyaralóvendégek létszámának, akik egyre népesebb csoportokban érkeztek Szovátára. Ezért az itt nyaraló fürdővendégek 1906–1908 között műsoros estélyeket rendeztek, melyeknek jövedelmét egy új kápolna építésére szánt pénzalap létrehozására adományozták. A szobakápolnában  összegyűlt pénz is ebbe az alapba került. Így 1915-re ez összesen 3.112 korona volt.

Az első világháború kitörése után megalakult a Szovátai Vöröskereszt, mely a sebesült katonák ellátását, valamint a hadiözvegyek családjainak segítését tűzte ki célul. Ekkor a katolikus egyházközség vezetői elhatározták, hogy az anyagi erőforrások hiánya miatt a kápolna építésére félretett összeget a Vöröskereszt alapba olvasztják be, de a püspökség erre nem adott engedélyt, mondván hogy az eredeti rendeltetésének megfelelően használható fel.

4.JPG

A kápolna belseje 1938-ban, ekkor még az aragonit oltár nélkül. Kiss Fotográfus, Parajd (Képes levelezőlap, Saját gyűjtemény)

1926-ban a szobakápolna már nagyon rossz állapotban volt, a helyi katolikus plébános csak ritkán tartott szentmisét a fürdővendégek részére. Sok pap nyaralóvendég járt Szovátára, leggyakrabban ezek végezték a szertartást. A Darvas villa tulajdonosától, amelyikben a kápolna működött, több szóbeli figyelmeztetetés érkezett, hogy a mellette lévő területen építsenek minél hamarabb egy rendes kápolnát, hogy a használt terem felszabadulhasson. Ám ezekben az időkben a nagy iskolateher mellett a katolikus egyház képtelen volt az építkezéseket megvalósítani.

2_2.JPG

Az épülő kápolna 1937-ben. Kiss Fotográfus, Parajd (Képes levelezőlap, Saját gyűjtemény)

1936-ban a Darvas villa eladása miatt kénytelenek voltak kiköltöztetni a kápolnát, és ideiglenesen a Pax villában találtak számára helyet. Itt minden vasárnap 9 órától szentmisét tartottak, és a tervezett új kápolna ügyét is hirdették. Ennek eredménye is lett, Sándor Béla földbirtokos egy telket ajándékozott az építendő kápolna részére, és így 1936. augusztus 16-án meg is tartották az alapkő letételének ünnepségét. A fürdőszezon lejárta után megvásároltak 50 ezer téglát, és a következő év májusában megkezdődtek a munkálatok.

Az építkezés engedélyezését ekkor a helyi hatóságok még csak szóban biztosították, de a kápolna épülete július elsejére fedél alá is került. Habár befejezetlen volt, mégis itt tartották a szertartásokat, melyek során sok adomány gyűlt össze. Szeptemberben a hatóságok megtagadták az építkezési engedélyek utólagos kibocsátását, és megtiltották az építkezés folytatását is. Csak abban az esetben voltak hajlandóak a kért dokumentumokat kiadni, ha az egyház felvállalta egy 50 ezer lejes illeték befizetését. Az anyagi feltételek teljesítését követően megkapták az engedélyt is. A kápolna építési költségvetése összesen 600 ezer lejt tett ki.

3.JPG

A kápolna 1939-ben. Kiss Fotográfus, Parajd (Képes levelezőlap, Saját gyűjtemény)

1939-re befejezték az építkezést, az ablakok beszerelését egy-egy család, személy támogatta, például Ilie Sturza gróf. A telket ebben az évben kerítéssel is körülvették, de a belső berendezés ugyanakkor még nem készült el. A második bécsi döntés után, Budapest Székesfőváros polgármestere 25 ezer pengő értékű aragonit oltárt adományoz a kápolna részére. Az oltárt Jálics Ernő, budapesti szobrászművész készíti el. Ezt az adományt Török Mihály, szovátai katolikus plébános járta ki, miután segélykérelemmel fordult a fővároshoz. A kérés teljesítését azért is tartották fontosnak, mert a szovátai fürdő a fővárosi tisztviselők gyógyüdülését is szolgálta, ezért a fővárosi elöljáróság szerint a kápolna elkészítésénél idegenforgalmi érdekeket is figyelembe kellett venni. Az alapanyag a korondi aragonit kitermelésről származik, melyet Knop Vencel neve fémjelez, az ő ravatalánál használt aragonit gyertyatartók máig a kápolnában találhatóak. 

 

 

komment

A bejegyzés trackback címe:

http://szovataanno.blog.hu/api/trackback/id/tr128794332

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.