Szováta Anno

...történt egy székelyföldi fürdőn.

Szovátafürdői állapotok 1881-ben

2016. október 26. 09:12 - Szolláth Hunor

 kepkivagas.JPG

A Veress József által létrehozott Alsó-fürdő (Képes levelezőlap részlet, Magángyűjtemény)

Van a légkörében valami kedves, valami vonzó, itt mindig, mindenkinek jókedve van. A beteg csak az ittlét által is gyógyul, minden ember szemében csak derültség, megelégedés honol s van az ide járó vendégeknek valami boldog titka.

A Veress József által a 19. század második felében létrehozott szovátai Alsó-fürdőről megjelent korai leírások, sajtócikkek, fürdőkalauzok fontos történeti forrásanyagot jelentenek a Szováta történetét kutatónak. Pontos tájékoztatást adnak a fürdő akkori állapotáról, a lakhatási körülményekről, de még a vendégseregről is. Ezek az írások, a fürdőhirdetésekkel egyetemben, a szolgáltatások népszerűsítését szolgálták, mégha nem is írt mindig kifejezetten pozitívan a tapasztaltakról a szerző. Az első eddig ismert önálló kötetként kiadott leírás megjelenése 1881-re tehető, szerzője ismeretlen, csupán ennyit közöl magáról: Írta: Egy 1881-ik évi fürdővendég”.

Az írás, a korabeli gyakorlatnak megfelelően tudósításként később a Maros Vidék című lapban is megjelent folytatásokban, szerzője kilétéről akkor sem tudunk meg többet. Szándékáról már többet árul el a kiadvány rejtélyes írója:

Elérkezett az idő, hogy a szovátai fürdőről, mint tekintélyes gyógyító és üditő helyről, habár csak dióhéjba szoritva, tüzetesen beszéljünk. Eddigelő, mint ifju szerelmesek, magányba vonulva, élvezte gyönyörüségeit: elő kell már lépnie, hogy a nyilvánosság előtt folytassa kellemes társas életét.

1882_also_feredo.jpg

Az Alsó-telep 1882-ben (Metszet, Vasárnapi Újság, 1882) 

Mint egy korai fürdőkalauz, Szováta település fekvésének behatárolásával kezdte a leírást, földrajzi, természeti környezetének megismertetésével hozza közelebb az olvasót a helységhez, valamint bemutatta Szováta geológia adottságait, melyet teljes egészében a só jelenlétének tulajdonított.

A sósziklák hol fényes oszlopokat, hol régi várromokat, hol pedig üregeket, barlangokat alkotnak.

Rávilágít a sós tavak kialakulásának rejtélyességére, megjegyezve, hogy a sűrűn kialakuló tavakat a sóőrök nem névvel, hanem számmal jelölték, ezzel is utalva ezzel azok időszakos voltára.

also_furdo_19o2.jpg

Az Alsó-telep 1902-ben (Képes levelezőlap részlet, Magángyűjtemény) 

A fürdő kialakulásának vázlatos történetét is megírta kiadványában az ismeretlen szerző, aláhúzva, hogy addigra Szováta Veress József fürdőalapítónak köszönhetően elkezdett fejlődni, és kinőtte a kis parasztfürdő kereteit, már sok nagybirtokos épített magának a fürdő közelében nyaralót.

A Veress-féle vállalat azonban aligha elegendő lesz a növekedő közönségnek s aligha kielégiti a müvelt vendégsereg igényeit, annyival inkább, mert Szovátának nagy jövendője van s a következö tiz-tizenöt év alatt szüntelen emelkedni fog.

1_2.JPG

A fürdő épületei (Képes levelezőlap részlet, Magángyűjtemény)

Ennek érdekében írta meg az 1881-ik évi fürdővendég észrevételeit, azt kérve ezáltal a fürdőtulajdonostól, hogy a fürdő legyen tiszta, a gyógyítást, fürdést tegye kellemessé, az idő eltöltését pedig szórakoztatóvá. Természetesen mindezt nemcsak a befektetőre akarta ráruházni, véleménye szerint ebben segítségére lehetett a megyei és az országos hatóság, a község vezetősége és a környékbeli nagybirtokosok egyaránt. A felsorolt tényezők köré építette fel mondanivalóját a kiadványban, pontokba szedve, és kifejtve véleményét, melyik befolyásoló tényezőnek mit kellett volna tennie ahhoz, hogy Szováta elfoglalhassa megérdemelt helyét a hazai és külföldi fürdők között.

A helytörténet kutatója számára a legérdekesebb részek azok, amikor a szerző javaslatainak megfogalmazása mellett az akkori fürdőállapotot vette nagyító alá. Elsőként a tisztaságot, a fürdő körüli tér rendezetlenségét, a villákban és fürdőkabinokban, valamint a medencékben uralkodó helyhiányt rótta fel a fürdőtulajdonosnak.

Nem kívánjuk, hogy Veress úr narancserdőt növeljen, s deczemberben rózsabokrétát, vagy ifju zöld fuszujkát termeszszen a fürdőtelepén, de valóban felette kevés fáradság kell ahoz, hogy az egész telep ízletes, szép kerti helyiséggé alakittassék át még a házak megett is.

 Azt is kifogásolta, hogy kevés a személyzet, és maga Veress József is csak néha látogatta meg a területet, egy-egy ebédet elköltve a fürdő terültén található vendéglőben, de annál jobban nem törődött a vendégek sorsával. Javaslata szerint 1-2 ügyes helybeli székely legényt mindenképpen alkalmazni kellett volna a fürdővendégek kiszolgálására!

also_19o4_teleirva.jpg

Az Alsó-telep 1904-ben (Képes levelezőlap részlet, Magángyűjtemény) 

A fürdőtelep, medencék, tavak leírásánál a könyvecske szerzője külön foglalkozott a Fekete-tavi fürdővel, amelyhez az utak, ösvények tapasztalata szerint szinte járhatatlan állapotban voltak, nehezítve ezáltal annak a megközelítését. A legszembeszökőbb, hogy a tó méreteinek, elhelyezkedésének, tulajdonságainak leírása mellett az akkor még nem ismert heliotermia jelenségét figyelte meg.

Mérséklete a legfeltünöbb, mert míg felső része 2-4 lábnyira a külsö lég befolyása alatt áll, mintegy 4 lábon alol folytonosan melegszik. Ha a fürdő a vízben egyenesen áll, lábfeje a szárközépig 25-30 foknyi melegben van, ha lejjebb ereszkedik, a melegség elhordozhatatlan.

Az ismeretlen szerző részletesen foglalkozott írásában a helyi lakosokkal, azok hozzáállásával is a fürdő hordozta pénzkereseti lehetőség szempontjából. Egyéb fürdőn addig szerzett tapasztalataival ellentétben a szovátaiak nem éltek ezzel a kiváló lehetőséggel, sőt, az idelátogatókat egyenesen megvetéssel nézték. Szolgálataikat nem szívesen, vagy egyáltalán nem ajánlották fel:

Nem szivesen állították elő lovas szekereiket egy vagy más kirándulásra. Szénát kell hordani! A ló elveszett! A kocsis a tánczban van! A gazda most alszik! s több effélét felelgettek, midőn a fürdő vendégek az eléggé megfizetett előfogatnak a kitüzött eléállását követelték.”

Az írás további részében a leírást elkészítő fürdővendég egyéb hiányosságokra is felhívta olvasói figyelmét, többek között a posta, és rendes orvosi szolgálat szükségességére, és a községhez vezető megyei utak rossz állapotára. A kiadvány végén a környékbeli látványosságok megemlítése mellett az Alsó-telep sós vizének, és a Fekete-tó vizének vegyelemzését is közölte.

Az összesen 24 oldalas fürdőleírás hangvétele, nyelvezete, szóhasználata egyaránt kifinomult, választékos, szerzője valószínűleg a világlátott, jótollú értelmiségi fürdővendégek közül való volt. Bizonyítottan több tapasztalatot szerzett más korabeli fürdők berendezését illetően, hiszen többször is összehasonlítást végez a szovátai, és egyéb erdélyi, vagy külföldi fürdők között. Az 1881-es leírás tartalmában, mondanivalójában nem egyedi a 19. század második felében, és a századforduló környékén sem. Több újságcikk, folyóiratokban megjelent nagyobb lélegzetvételű írások is hasonló hiányosságokat rónak fel a kicsiny, de többre érdemes szovátai fürdőnek. Ugyanakkor azt is meg kell jegyeznünk, hogy többségükben nem az ártás szándékával teszik ezt, hanem azért, hogy a szovátai fürdőre való visszatérésükkor sokkal kedvezőbb, kényelmesebb, kellemesebb környezet fogadja őket.

komment

A bejegyzés trackback címe:

http://szovataanno.blog.hu/api/trackback/id/tr311839281

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.