Megnyílt a saját képes levelezőlap gyűjteményből válogatott kiállításom a Teleki Oktatási Központ éttermében. A képes levelezőlap anyag eddigi kiállítási helyei: Domokos Kázmér Művelődési Ház - Szováta, Teleki Téka - Marosvásárhely.
Látogatható: hétköznapokon 10.00-14.00 óra között.
A Sóvidék Televízió híranyaga a kiállításról:
A kiállítás tájékoztató szövege:
Településünk történetének kimerevített élet- és látképei. Olyan, a múlt különböző szegmenseit felidéző kis kartondarabokra ragasztott képek, amelyek mindannyiunk számára jelentenek valamit. Érzéseket keltenek, vagy akár érzelmek fűződnek hozzájuk. Nemcsak a látvány, hanem a megsárgult papírdarabok érintése is a történelemmel való találkozás csodája lehet. Ezeket a kis üzenethordozókat akár nekünk is címezhették volna az előttünk itt járók. Mintha nemcsak az akkori barátaiknak, rokonaiknak, ismerőseiknek szánták volna, hanem nekünk, kései utódoknak is meg akarták volna mutatni: nézzétek, egykor mi is itt éltünk, itt volt örömünk, bánatunk, így éltük meg ünnepeinket, hétköznapjainkat. A képes levelezőlapokról akár ezt is leolvashatja a figyelmes szemlélődő…
A Szovátát ábrázoló képes levelezőlapok a fürdő megjelenéséhez, ismertté válásához köthetők. A 19. század második felében nagy divatja, kultúrája teremtődik meg az Osztrák-Magyar Monarchiában a fürdőre járásnak, és a vendégek között kedveltté válik a képeslapok használata, melyek néhány soros helyzetjelentésként tájékoztatják, üdvözlik az otthon maradottakat, vagy éppen olyan ismerősöket, barátokat, akik más fürdőn nyaralnak. Ez az osztrák, bajor részeken nagyon divatos fürdőkultúra azonban csak megkésve éri el Erdélyt és egyúttal a székelyföldi fürdőket, ennek tulajdonítható, hogy a legelső képeslapok a múlt század fordulóján jelennek meg Szovátán. Ismerünk 1899-ben datált lapot, ami valószínűleg legalább egy évvel korábbi a küldés időpontjánál. A szovátai képeslapokat jelentős részben adták ki helyben, vagy egyéb, közeli kiadók foglalkoztak a megjelentetéssel, de gyakori akár a budapesti kiadás is. Egy-egy kiadó termékét könnyű megkülönböztetni, és könnyű ezáltal beazonosítani is, annyira jellegzetes a stílusuk, mind az ábrázolás módját, mind a képeslap szerkesztését illetően.
Sok képes levelezőlap esett már áldozatul az idő vasfogának vagy az érdektelenségnek, mivel mint régi, értéktelen kacatot kidobták, elfelejtve, hogy azt valaki, mint becses kincset őrizte hosszú időn keresztül. „Mintha visszatérne a nyolcvan-száz év előtti helyzet, amikor a képeslap rohamos népszerűségre tett szert, a legelterjedtebb szenvedély, hóbort, időtöltés, szórakozás – vagyis mai kifejezéssel hobbi volt.” – írta Erős László a Képeslapok könyvében. Manapság egyre több ember gyűjt képes levelezőlapot, és nemcsak a viszonteladás, haszonszerzés reményében. Van, akinek az a célja, hogy minél többet tudjon meg szülőföldjéről, az akkor élt emberekről. Ennek a képes levelezőlap kiállításnak is ezt a feladatot szántuk.
