A Veress József által létrehozott Alsó-fürdő (Képes levelezőlap részlet, Magángyűjtemény)

„Van a légkörében valami kedves, valami vonzó, itt mindig, mindenkinek jókedve van. A beteg csak az ittlét által is gyógyul, minden ember szemében csak derültség, megelégedés honol s van az ide járó vendégeknek valami boldog titka.”

A Veress József által a 19. század második felében létrehozott szovátai Alsó-fürdőről megjelent korai leírások, sajtócikkek, fürdőkalauzok fontos történeti forrásanyagot jelentenek a Szováta történetét kutatónak. Pontos tájékoztatást adnak a fürdő akkori állapotáról, a lakhatási körülményekről, de még a vendégseregről is. Ezek az írások, a fürdőhirdetésekkel egyetemben, a szolgáltatások népszerűsítését szolgálták, mégha nem is írt mindig kifejezetten pozitívan a tapasztaltakról a szerző. Az első eddig ismert önálló kötetként kiadott leírás megjelenése 1881-re tehető, szerzője ismeretlen, csupán ennyit közöl magáról: „Írta: Egy 1881-ik évi fürdővendég”.

A fürdőhelyek szolgáltatásaihoz már igen korán hozzátartozott a hitélet igényeinek kielégítése is, ezért a fürdőtulajdonosok, fürdőigazgatók igyekeztek kápolnákat, templomokat, de legalábbis imaházakat biztosítani a vendégek számára. Ezekről nemegyszer a fürdőkalauzok is beszámolnak, megjelölve, hogy mikor kerül sor az istentiszteletre, misére. Ezek a fürdőhelyi kultuszhelyek ugyanakkor nem önálló plébániák, parókiák, hanem a település egyházaihoz tartoznak. Szovátafürdőn elsőként a görög katolikusok, majd a római katolikusok, a két világháború között pedig az ortodox felekezetűek építenek templomot, de sok adat van arról is, hogy a fürdővendégek részére a reformátusok gyakran tartanak istentiszteletet valamelyik szálló nagytermében. Jelen cikk a római katolikus hitéletet követi végig a szovátai fürdőn, a szobakápolnától az önálló épületig.

A kápolna 1939-ben. Kiss Fotográfus, Parajd (Képes levelezőlap, Saját gyűjtemény)

Harmadik képes levelezőlapos kötetem jelent meg Üdvözlet Szovátáról! III. A "kis magyar világ" képes levelezőlapjai címmel. Ízelítő a tartalomból: 

A háziipari kiállításnak az István Szálló előtti tér adott otthont (Képes levelezőlap, magángyűjtemény)

1914 májusában, még az első világháború kitörését megelőzően, a Királyi Magyar Automobil-klub az egész országon végigvonuló kárpáti túrát szervezett, amelyre nagyszámú európai, és amerikai autótulajdonos is benevezett. A karaván május 26-án érte el Szovátafürdőt, amelynek alkalmából a Székely Kirendeltség nagyszabású tervet valósított meg, hogy a külföldiekkel megismertesse a székely háziipart. Egy kiállítás keretén belül minden vidékről beszerezték a speciális háziipar által készített tárgyakat, melyeket bazárszerűen rendeztek be a szovátai fürdőtelepen. A kiállítás szervezője Toroczkai-Wigand Ede, az ismert építész, és tervezőművész volt.

A Medve-tavi fürdő elindulásával egyre több külföldi vendég is érkezett Szováta-fürdőre, az 1904–1905-ös szezonban pedig sok kíváncsi író, művész, művésznő merészkedett az akkor fiatalnak mondható tó meleg és sós habjai közé. 

A Mogyorósi-tó kabinjai a múlt század elején (Képes levelezőlap részlet, Saját gyűjtemény)

Itt nyaralt többek között Komjáthy Béla, Endrődi Sándor és Béla, Szabolcska Mihály, Vikár Béla is. Az Erdély című folyóiratban Szádeczky Lajos találóan írja le a nyaralókat: