A XX-ik század első éveiben a virágzó és egyre népszerűbbé váló szovátai fürdőtelep bővelkedett ugyan egyéb természeti kincsekben, de alig volt édesvíz ezen a környéken. Tulajdonképpen az egész fürdőtelepen egy forrást használtak a vendégek és vendéglátók egyaránt, azt, amelyik a Fekete tótól levezető ösvénnyel szemben volt, és amit a mai nevén Mária-forrásként ismerünk. A múlt század elején egy vékony kis forrásként írják le, amely nem elégítette ki a megnőtt vízszükségleteket. A vendégek számára az ivóvizet nagyrészt a Szováta-patakból hordták. A leírásaink szerint a helybeli lakosok csúnya szóval illették a forrást, annyira, hogy a Medve-tó partján rendházat építő ferences szerzetesek táblát tettek ki a forrás mellé, melyre a „Jó vizű forrás” nevet írták.

Jászai fiatalkori arcképe első fellépéséről (Forrás: www.huszadikszazad.hu)
1905-1907 között Szovátán nyaralt a budapesti Népszínház ünnepelt színésznője, Jászai Mari, aki látva az elégtelen állapotokat elhatározta hogy valamilyen módját leli a segítségnek. A fürdővendégek sorából toborzott társaival együtt estélyeket, bálokat, előadásokat rendezett, és ennek jövedelmét, 2400 koronát, egy kút létesítésére ajánlotta fel. A terve az volt, hogy a forrás vizét három medencébe fogják fel, melyből az első az ivóvíz felfogására, a többi pedig egyéb vízszükségletek kielégítésére szolgált volna. Ennek elkészítése azonban 8-9 ezer koronába került, amit a begyűlt összeg nyilvánvalóan nem fedezett.